Megszületik Budapest
Pest, Buda és Óbuda egyesül: létrejön Budapest, amelynek később gyorsan beépül a városligeti pereme.

Egy ház története Budapest történetében
Egy erzsébetvárosi bérház, az emberei és a körülötte változó világ.
Budapest születésétől a hatvanas évekig · Lakók, régi hirdetések és fényképek mesélnek a házról. Közben körülötte változik a város és a világ.

Az idővonalon minden esemény mellett nagy ikon jelzi a léptékét.
Az esemény fölött kis ikon és egy szó jelzi, mennyire biztos az állítás.
A bizonyosság mindig az adott állításra vonatkozik. Visszaemlékezésnél az „igazolt” azt jelenti, hogy a visszaemlékezés létezik, nem azt, hogy minden részlete – például a pontos nap – függetlenül bizonyított. Történelmi háttéreseménynél nincs bizonyossági jelölés.
Az idővonal mellett – keskeny képernyőn a jobb alsó sarokban lévő gombbal – beállíthatja, milyen messzire nézzünk a háztól. A négy fokozat: Ház, Környék, Magyarország, Világ. Minden fokozat az előzőt is tartalmazza, így a csúszka a háztól egészen a világ eseményeiig tágítja a történet látómezejét. A zenei kitérők a Környék fokozattól kezdve látszanak.

Első fejezet
1873 – 1913
A pesti peremvidékből utca lesz; az új városrészben megjelenik a ház címe, tulajdonosa és első ismert történetei.
01 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 24404345 esemény
Pest, Buda és Óbuda egyesül: létrejön Budapest, amelynek később gyorsan beépül a városligeti pereme.

A korábbi dűlőútból kialakított utca Dembinszky Henrik, az 1848–49-es magyar szabadságharc lengyel tábornoka nevét kapja. Az elnevezés napját a főváros közterületnév-jegyzéke rögzíti.

Forrás:Budapest főváros közterületnév-jegyzéke (2021)Erzsébetvárosi helytörténet
Az ipari és városi modernitás jelképe lesz az Eiffel-torony a megnyíló párizsi világkiállításon.
A Dembinszky 4. és 6/a. címeken utcai és udvari lakásokat, raktárakat és bolthelyiségeket kínálnak azonnali kiadásra. A hirdetés a századvégi utca lakó- és üzleti használatának egy korai nyoma.

Forrás:Egyetértés, 1892. aug. 7.
Az Egyetértés árverési közleménye Stettner Jakabné 309 forintra becsült ingóságainak január 7-i árverését jelzi a VII., Dembinszky utca 8. alatt. Az árverés okát és eredményét a rövid közlemény nem ismerteti.

Forrás:Egyetértés, 1893. jan. 4.
Márvány-, fa- és bronzutánzatokat, lakások és üzletberendezések festését, továbbá konyhaberendezések mázolását vállalja Fuchs Albert mázoló- és fényezőmester, aki a Dembinszky utca 19. címen hirdeti munkáit.

Forrás:Sport-Világ, 1894. jún. 10.
A Spitz Bernát egyenruházati intézet a Fürdő utca 7. alatt sportegyenruhákat, vívókardokat, álarcokat, zubbonyokat és kerékpáros felszereléseket hirdet. Az illusztrációk a Magyar Testgyakorlók Körére és a Hunnia Magyar Bicycle Clubra utalnak. A sportegyletek széles körű kiszolgálása a reklám saját állítása.
A következő években ehhez a vállalkozáshoz kapcsolódik Spitz János Ferenc is, aki később a Dembinszky utca 18. tulajdonosaként jelenik meg a forrásokban.

Forrás:Sport-Világ, forráslap
A leendő ház közelében látványosan formálódik az új főváros a városligeti millenniumi ünnepségek és kiállítás idején. A korabeli felvételen a Városligeti-tó és a kiállítás léggömbje látható.

Forrás:Fortepan 82710
1896–1898 körül
A később „Csikágóként” emlegetett, Rottenbiller és Aréna út közötti városrész rendkívül gyorsan épül be. A 18-as telkének pontos akkori állapotát ez önmagában nem mutatja.
Forrás:Heted7, „Séta Csikágóban”
A cég címlapi reklámja hazai és eredeti olasz vívószereket kínál: a képen kard és kétféle fejvédő szerepel. Párbajfegyvereket és ingyenes képes árjegyzéket is hirdet, a Fürdő utca 7. címmel.

Forrás:Sport-Világ, forráslap
A BRUNA kerékpárok reklámja a Spitz Bernát egyenruha-intézetet a fiókelárusítók között sorolja fel. A budapesti üzlet címe Fürdő utca 7.; ez a szabócég kerékpár-kereskedelmi tevékenységének közvetlen reklámnyoma.

Forrás:Országos Hírlap, forráslap
Márkus Géza építész megveszi a telket Schuller Miksától, Kürzweil Herminától, Spitz János Ferenctől és Schuller Laurától. A 36 625 forint 50 krajcáros vételárból 32 625 forint 50 krajcár hátralékként az ingatlanon marad.
Jóváhagyják Márkus Géza építkezésének terveit: pince, földszint, három emelet és magastető, a homlokzat közepén háromszögű oromzattal, az első emeleti ablakok fölött kagylódíszekkel. A homlokzati rajzot és a metszetet Horváth Pál építőmester írja alá. A ház végül nem ebben a formában épül fel.
Forrás:ÉpületA mi Erzsébetvárosunk
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 80 000 forintos jelzáloghitelét jegyzik be a telekre, a korábbi követelések elé sorolva. Ősszel a végrehajtás, 1900 tavaszán az árverés elrendelése is bekerül a telekkönyvbe.
1900 körül
A Rottenbiller utca és a Dembinszky utca torkolata látható Klösz György felvételén.

Forrás:Fortepan 82508
Két szobából, elő- és fürdőszobából, valamint mellékhelyiségekből álló lakást kínálnak kiadásra a Dembinszky utcában. Felvilágosítást a 20. szám alatti Krausz H. József gyári irodájában lehet kérni; a kiadó lakás pontos házszámát a hirdetés nem nevezi meg.

Az árverésen Spitz János Ferenc és Schuller Laura fele-fele arányban 137 005 koronáért szerzi meg az ingatlant, amelynek másfél évvel korábban még eladói voltak. Tulajdonjogukat 1901. április 16-án jegyzik be.
„Gy. B.” jobb helyen fekvő budapesti házakat keres bérbevételre. Saját elérhetősége a Dembinszky utca 29., 2. ajtó; az ajánlatokat délelőtt 10 és 12 óra között várja.

Forrás:Egyetértés, 1901. jan. 23.
A VII. kerületi elöljáróság kiadja a ház használhatási engedélyét. Az irat Spitz János Ferencet nevezi meg háztulajdonosként, újonnan épült háromemeletes bérházról beszél, és kézírással megtiltja, hogy a pincehelyiségeket műhelyül vagy lakásul használják.

Forrás:ÉpületHeted7, 9. oldal
1901 körül
A megvalósult ház tervlapja, a módosított emeleti alaprajz Mellinger Artúr bélyegzőjét és aláírását viseli; mellette Horváth Pál építőmester neve áll. A telekkönyvvel és a használhatási engedéllyel együtt ez Mellinger tervezői szerepét igazolja. A mai homlokzat rajza nem került elő.
Önálló cégjegyzési joggal rendelkező társtagként sorolja fel Spitz János Ferencet és Spitz Imre Izidort a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék a Spitz Bernát / Bernhard Spitz cégnél. A tevékenység polgári és egyenruha-készítő, illetve felszerelő iparüzlet; címe V., Fürdő utca 7. A kötet időszaka nem a cégtagság kezdetének pontos dátuma.

Forrás:Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1901–1902, 501. oldal
Terv készül Spitz János Ferenc és neje házára: nyitott erkély a kapu fölé, az első emelet középső nyílásához, „Mátrai féle szab. vasbeton” szerkezettel. Az erkély elkészültének napját nem ismerjük.
Forrás:Épület
Egy magát tisztességes, szegény asszonyként bemutató hirdető szerény díjazásért takarítást vállal. „G. B.” elérhetősége a Dembinszky utca 4., II. emelet 24.

Szerény díjazásért vállal takarítást özvegy Kiss Józsefné a Dembinszky utca 4., II. emelet 24. címről. Az augusztusi, más névjelzéssel megjelent hirdetéssel való személyazonossága nem bizonyított.

Mit hallgatott Budapest?
Fráter Lóránd

A századfordulón egy népszerű dal még elsősorban kottán, vendéglőkben és élő muzsikán keresztül járta be az országot. Az Őszi rózsa, fehér őszi rózsa 1901-ben már nyomtatásban is megjelent. Különlegessége, hogy 1914-ből maga a szerző, Fráter Lóránd előadásában is fennmaradt gramofonfelvétel: így nemcsak a dallamot, hanem a korszak előadásmódjának egy darabját is hallhatjuk.
Felvétel: Fráter Lóránd, 1914 Columbia E 972 · gramofonfelvétel a szerző előadásában
Negyvenhárom lakásjegyzéki bejegyzés tartozik a Dembinszky utca 18. címéhez a korabeli budapesti címtárban. Spitz János Ferenc udvari egyenruhakészítő, Almássy Iza színésznő, Armandola Aranka zongoratanárnő és Jandó Jenő betűszedő mellett bankhivatalnokok, varrónők, iparossegédek, kereskedelmi utazók és vasúti alkalmazottak is szerepelnek. A házjegyzék tulajdonosként Spitz János Ferencet és feleségét nevezi meg.

50 fillérért hirdetik a „Simplex” takarékossági alágyújtót; a reklám szerint huszonötször lehet vele alágyújtani. A főszétküldési telep címe VII., Dembinszky utca 34., I. emelet 6.

Forrás:Üstökös, 1902. febr. 16.
Egy jó szépírású ember másolási és egyéb írásbeli munkára ajánlkozik: kérvényeket, ajánlatokat és költségvetéseket is készít. Elérhetősége a Dembinszky utca 4., II. emelet 24.

Sikeres, irányított motoros repülést hajtanak végre először a Wright testvérek. Néhány hónappal később egy repülőgépterveken dolgozó tanár családjának történetében bukkan fel a Dembinszky utca 18.
Forrás:NASA
Mautner Adolf és Társai a VII., Dembinszky utca 18-at adja meg egy calcium-carbidot és gázkészülékeket hirdető újságreklámban. A hirdetés üzleti címet bizonyít; a helyszíni gyártás mértékét nem.

1904. júl. 1. / júl. 10.
A július 10-i Budapesti Napló szerint július 1-jén nyoma vész Budapesten Tarcsai Viktornak, a repülés kérdésével foglalkozó kereskedelmi iskolai tanárnak. A lap úgy tudta, hogy kísérleteire már 56 000 koronát, egész vagyonát fordította. Felesége, Della Pilo Laura július 9-én este bejelenti az eltűnését a rendőrségen; a Dembinszky utca 18. alatti lakásban marad segítség nélkül. Beszámolója szerint férje legutóbb 2400 koronát vett fel egy bankháznál a repülőgéppel kapcsolatos terveire, és ezzel az összeggel tűnt el. Az asszony nem rossz szándékú távozásra, hanem balesetre gyanakszik. A korabeli hír Tarcsai későbbi sorsáról és terveinek eredményéről nem ad választ.

Mit hallgatott Budapest?
Kacsóh Pongrác · János vitéz

1904 őszén a János vitéz budapesti bemutatója egy újfajta nagyvárosi tömegélmény része lett. Dalai nem maradtak a Király Színház falai között: kottán, zongorán és otthoni éneklésben is tovább éltek. Az Egy rózsaszál szebben beszél már azt a korszakot jelzi, amikor egy színpadi siker rövid idő alatt közös városi dallammá válhatott.
Felvétel: Palló Imre, Kiss Ferenc, 1938 archív filmfelvétel
Egy korabeli ingatlanforgalmi közlés szerint Spitz János Ferenc és felesége megveszi az István út 11. alatti, ma István utca 11. címen ismert ingatlant. Az épületet egy későbbi építészeti adatbázis Mellinger Artúrhoz köti; ez is a Spitz és Mellinger közötti munkakapcsolatra utal.
A budapesti egyenruházati intézetek tulajdonosai közös megállapodással napi fél nyolcas, vagyis 19:30-as üzletzárást határoznak el. A résztvevő cégek között Spitz Bernát is szerepel. A közlés nem adja meg a megállapodás pontos napját.

Forrás:Szombathelyi Friss Újság / Vasmegyei Napló, forráslap
A Peterdy utca 4. építésének történetében Spitz és Mellinger neve újra egymás mellett bukkan fel. Korabeli tulajdoni adatok Spitz Imrét is említik, így az építtetők pontos szerepe nem egyértelmű. A képen az oromzat majomalakjaival díszített ház látható.

1906 körül
Spitz Imre Izidor felesége Mellinger Blanka. A két család kapcsolata ezzel látható, Blanka és Mellinger Artúr rokonsági foka azonban ismeretlen. A házasságkötés napját ez az időpont nem jelöli.
Látható írást, egyszerű kezelést és hároméves jótállást ígér a Moya írógép reklámja. A Külföldi Újdonságokat Terjesztő Vállalat írógéposztálya 200 koronáért kínálja a készüléket, VII., Dembinszky utca 28. címmel.

Forrás:Bácska, 1908. júl. 21.
Nyolc koronáért kínálja a „Viktoria” villamos öngyújtó készüléket a Külföldi Újdonságokat Terjesztő Vállalat, VII., Dembinszky utca 28. címmel. A reklám szerint éjjeli lámpaként is használható, és évente egyszer kell feltölteni.

Forrás:Bácska, 1908. júl. 21.
Wágner Ferenc, a ház 1937-ben igazolt III/3-as lakója, a későbbi rabtörzskönyvek előéleti rovata szerint 1908-ban magánokirat-hamisításért egy év börtönt, 1909-ben zsarolásért tizennégy nap fogházat kap; mindkét ügy pécsi előtörténetéhez tartozik. Ugyanez a rovat egy budapesti sikkasztásért kiszabott kéthónapi fogházat is feljegyez. Ezek az ügyek nem a lakásban történtek.

A személyazonosítást a születési adatok és a családi rovatok egyezése támogatja. A III/3-as cím csak 1937-ből igazolt.
Az előéleti rovat a budapesti sikkasztást 1924-re teszi. A házaspár 1922-es rabtörzskönyvei egy közös, 1922-es sikkasztási ügyben két, illetve egy hónap fogházat rögzítenek; hogy a két adat ugyanarra az ítéletre vonatkozik-e, a forrásokból nem dönthető el.
A Bárczy-korszak fővárosi iskolaépítési programjában új elemi iskolák épülnek a gyorsan növekvő Budapesten.
Vendéglők és kávéházak számára kínálja Kun Szabó Mihály a magyar gyártmányként hirdetett „Vigadó” önműködő zeneművet. A reklám a zenegépet a VII., Dembinszky utca 6. címmel kapcsolja össze, és kottahengerek cseréjét is ígéri.

Forrás:Fogadó, 1910. jan. 1.
Az Állami Munkásbiztosítási Hivatal helyt ad a Spitz Bernát cég fellebbezésének, és megsemmisíti a korábbi balesetbiztosítási besorolást. Indoka szerint a cég saját műhelyében nem foglalkoztat állandóan legalább húsz alkalmazottat. Ez nem a cég összes közvetlen és külső munkatársának létszámadata.

Forrás:Szabó Hírlap, forráslap
A ház- és telekjegyzékből fennmaradt adat Spitz János Ferencet és feleségét nevezi meg a 18. szám tulajdonosaiként; a régi helyrajzi szám 4261/d. A jegyzék eredeti oldalképe nem áll rendelkezésre.
1911. márc. 22–23.
Ullmann Jákó főtitkár beszámolója szerint március 22-én Spitz Imrével telefonált, másnap pedig a Spitz cégtől levelet kapott. A levél aláírását a cikk „Spitz Bernát, Spitz Ferenc János” alakban adja meg. A történet a szabó-kisiparosok és munkások bérharcának egyik résztvevői beszámolója.

Forrás:Szabó Hírlap, forráslap
Spitz János Ferenc a szabóipartestület két házának finanszírozásánál 450 000 koronás jelzálogkonstrukciót ismertet. A történet az üzleti tapasztalatát mutatja, de nem a Dembinszky utca 18. hitelügyletéről szól.
Teljes tejjel készített süteményeket, valamint búza- és rozskenyeret ajánl vendéglőknek és éttermeknek Kalix Ödön péksütemény- és kenyérgyára, VII., Dembinszky utca 17. címmel.

Egy fennmaradt adat szerint Spitzet beválasztják egy takarékpénztár választmányába. A pénzintézet nevét nem sikerült megállapítani.
Második fejezet
1914 – 1938
Világháború és forradalmak után címtárak, mesterségek és egy harmadik emeleti cipészműhely címe rajzolja ki a ház életét.
02 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 35515764 esemény
1914. júl.–aug.
A Monarchia hadba lép a kitörő első világháborúban. A ház lakóinak egyéni háborús sorsát ekkor még nem ismerjük.
Csanád vármegye alispáni jelentése szerint a Spitz Bernát cég megküldi a vármegyei szolgaszemélyzet ruházatát, és a szállítás után kiutalványozzák a vállalati összeget. A közlés nem nevezi meg a szállítás árát.

Békés vármegye elfogadja az addigi szállító, a budapesti Spitz Bernát cég ajánlatát a következő év kórházi ruhaneműire. Ebben az árukörben csak a Spitz cég pályázott. A hír a szerződés összegét nem közli.

A 18. szám, a 4261/d jelű telek mellett ismét Spitz János Ferenc és felesége neve szerepel az 1916-os házjegyzékben.

1916. április 23-án Pogány Dezső a Debreczeni Újságban len-, tökmag- és napraforgóolaj vásárlását hirdeti, ajánlatot és mintát a Dembinszky utca 18. címre kérve. Egy 1921-es közjegyzői nyugta katalógusa cégvezetőként, ugyanezen a címen nevezi meg; a nyugta a Guardian amerikai életbiztosító részére szól. Az 1929-es telefonkönyv is a ház címét közli mellette. A források nem nevezik meg a munkáltatóját, és nem igazolnak olajgyárat a házban vagy folyamatos ittlakást.

Forrás:Debreczeni Újság, 1916/114., PDF 8. lapKözjegyzői nyugta, 1921/15411929-es telefonkönyv
Schuller Laura 1916-ban végrendeletet helyez letétbe. Egy 1930-as végrendeleti irat Spitz János Ferencet és feleségét Erzsébet tér 5. címmel sorolja fel; ezt 1931. március 10-én hirdetik ki. Laura 1934-ben özvegy háztulajdonosnőként, Bécsi utca 1. címmel újabb végrendeletet helyez letétbe. Március 10. a kihirdetés napja, nem igazolt halálozási vagy öröklési dátum; a közjegyzői katalógusok az örökösöket és a rendelkezéseket nem közlik.
Forrás:Végrendelet, 1916/1588Végrendelet kihirdetési dátummal, 1930/1084Végrendelet, 1934/0931
Füge-, maláta- és rozskávét kínál a kolini pótkávégyárak hirdetése, amelyben képviselőjük, Bradovka Gusztáv a VII., Dembinszky utca 41. címet adja meg. A háborús években megjelent reklám az utca élelmiszer-kereskedelmének egy nyoma.

Mit hallgatott Budapest?
Kálmán Imre · Csárdáskirálynő

1916-ban Budapest már két éve háborúban élt, a színházakban mégis tovább szólt az operett. A Csárdáskirálynő pezsgővel, cigányzenével és könnyed refrénekkel kínált néhány órányi menekülést abból, ami odakint történt. A Hajmási Péter, Hajmási Pál ennek a különös kettősségnek lett egyik legtartósabb dallama: háborús Budapest zenéje, amelyben szinte semmi sem szól a háborúról.
Felvétel: Honthy Hanna, Feleki Kamill és Homm Pál későbbi felvétel
Megszűnik a cári rendszer, majd a bolsevikok kerülnek hatalomra az orosz forradalmak során.
Világszerte súlyos veszteségeket okoz az influenzajárvány. A 18-as házból nem ismerünk konkrét megbetegedési adatot.
A Monarchia és a történeti Magyarország rendjének összeomlását kíséri Budapesten az őszirózsás forradalom.
A nyugati front harcainak fegyverszünet vet véget.
Magyarországon kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot.
Egy korabeli sajtóadat Spitz János Ferencet a Continental nyersfilm- és fotóipar Rt. igazgatóságában említi. A társaság címe Hernád utca 45.; a vállalkozás nem a Dembinszky utca 18-ban működött.
Kiss János, a Dembinszky utca 18. címén nyilvántartott, 23 éves, Pomázon született evangélikus hajókezelő neve egy vörösőrrel kapcsolatos ügyészségi büntetőügyben szerepel. A levéltári katalógus az ügyet „izgatás” jogcímmel tartja nyilván; hogy pontosan mit mondott vagy tett, és mi lett az ügy kimenetele, nem ismert.
Az ügyészségi katalógus jogcíme nem bizonyítja a cselekményt, és nem jelent ítéletet. A vörösőri szerepből nem következik, hogy Kiss a Lenin-fiúk valamely különítményéhez tartozott.
Nagy György, a Nagyszőlősön született református számtiszt lakcíme a Dembinszky utca 18., földszint 8. Egy másik 1919-es ügyészségi büntetőügy katalógusában az ő neve mellett is „izgatás” szerepel; a vád alapjául szolgáló cselekmény és az ügy kimenetele nem ismert.
Az ügyészségi katalógus jogcíme nem bizonyítja a cselekményt, és nem jelent ítéletet. A két házlakó, Kiss János és Nagy György közötti személyes vagy politikai kapcsolatra nincs adat.
Katonai megszállás és politikai erőszak követi a Tanácsköztársaság bukását.
Az ország határait és társadalmát átrajzolja az ekkor aláírt trianoni békeszerződés.
Az 1920. májusi telefonkönyv dr. Pogány Kálmán orvost és bőrgyógyászt a Dembinszky utca 18. címmel és József 51–96 telefonszámmal sorolja fel; az 1924-es orvosnévsor ugyanezt a nevet és címet közli. Ugyanebben a névsorban Hieronymi Kornél is a ház címével szerepel, az 1928-as címtár pedig a rendelési idejét is megadja: fél négytől fél ötig, mai jelöléssel 15:30–16:30. A rendelők pontos helye, a lakásszámok és a köztes évek folyamatos működése nem állapítható meg.

Forrás:Telefonkönyv, 1920, 422. oldalOrvosnévsor, 1924, Pogány KálmánOrvosnévsor, 1924, Hieronymi KornélOrvosnévsor, 1928
Takáts Eberhard Árpád és Beszedits (Beszedics) Gyula 1920-ban közös telefon-előfizetéssel szerepel a ház címén, és 1921-ben a Baross Autóvállalat garázstulajdonosaiként is ezt a címet adják meg. A címadatok nem bizonyítják, hogy maga a garázs is az épületben működött.

Az 1921-es Baross Autóvállalat cégbejegyzési iratai mindkettőjüket garázstulajdonosként, Dembinszky utca 18. címmel sorolják fel. Az 1922–1923-as lakásjegyzék Eberhard Árpádot autóvállalat-tulajdonosként, az 1929-es telefonkönyv Takáts Árpádot közli ugyanitt.
A két férfi 1922-ben a Heros Rt. igazgatóságában is szerepel.
Forrás:1920-as telefonkönyvBaross Autóvállalat, 1921/2317Baross Autóvállalat, 1921/23181922–1923-as lakásjegyzék1929-es telefonkönyvMagyar Pénzügy, 1922. október 25., PDF 3. lap
Fennmaradtak a „Strandfürdő Részvénytársaság Budapest” 1923-as részvényei. A részvények és az 1925-ben a Dembinszky utca 18-cal összekapcsolt cég jogi azonossága nem bizonyított.
Két 1923-as fővárosi közgyűlési névsor Kálix Ödön pékmester címét Dembinszky utca 18-ként közli: januárban rendes bizottsági tagként, decemberben póttagként szerepel. A névsorok a címközlést igazolják, de a tényleges lakóhelyet, a 18-as ház tulajdonlását vagy építtetését nem döntik el.

Kenyérgyárának 1912-es reklámja még a 17-es címet adta meg, és az 1931-es, 1934-es tulajdonosi sorok is a 17-es, nem a 18-as házhoz kötik.
Forrás:1923. január 10., 81. határozat1923. december 5., 1707. határozat1931-es házjegyzék1934-es ingatlancímtár
Egy közjegyzői aláíráshitelesítési ügyben Uhereczky Ferenc mechanikai vállalat tulajdonos és Drescher Lipót cipészmester ugyanazzal a Dembinszky utca 18. címmel szerepel. Hogy ez lakást vagy üzleti címet jelöl, a katalógusból nem dönthető el. Uhereczky nagy valószínűséggel az 1898-ban született kerékpárosbajnok, de a személyazonosság még nincs lezárva.
A katalógus közös „lakhely/telephely” mezőt használ, és nem közli a nyilatkozat tartalmát, így a két férfi esetleges társulása sem derül ki. Drescher a kereskedelmi és ipari címtárban is a ház címével áll; más forrásból ismert III/5-ös címe nem vetíthető át Uhereczkyre.
Az azonosítást a név, a műszaki foglalkozás és a VII. kerületi címek sora támogatja.
Forrás:Joannovits Jenő közjegyző, 1924/0116Az 1924-es címtár teljes köteteOlympedia: Ferenc Uhereczky
Ugyanebben a címtárban Szalay Ferenc címe Dembinszky 18. Az 1928-as címtár a fa- és szénkiskereskedők között közli ugyanezzel a címmel, az építészek között pedig Szilágyi Ignác és a „Takáts és Szilágyi” bejegyzés is a ház címén szerepel. A társulás tagjai, a helyiségek és a tevékenységek kezdete nem ismertek, és a bejegyzés nem azonosítja a ház tervezőjét.
Forrás:Szalay Ferenc, 1928, 745. oldalÉpítészek, 1928, 638. oldal
A címtár Rex Salamon nevét is összekapcsolja a Dembinszky 18-cal; lakás és foglalkozás az eddigi kutatás szerint ismeretlen.
A párizsi olimpia tandemversenyében Uhereczky Ferenc és Grimm János alkot magyar párost. Július 26-án az előfutamban kikapnak a holland kettőstől, így nem jutnak be a háromcsapatos döntőbe; az eredményjegyzék megosztott negyedik helyet közöl. Az 1898-ban Léván született Uhereczky többszörös magyar bajnok kerékpáros. Hogy ő a ház címén 1924-ben szereplő mechanikai vállalkozó, valószínű, de nem bizonyított.
Az olimpiai adat biztos. Az azonosítást a név és a műszaki pálya erősen támogatja, de személyazonosító adat még nem köti össze a sportolót a közjegyzői katalógus vállalkozójával.
Egy javított, három üstös vendéglői tűzhelyet kínál eladásra Reisz Sándor rézműves és cinező vállalata a Dembinszky utca 20. címen. A reklám kávéházi és vendéglői rézedényeket, pálinkafőző és mosóüstöket is felsorol.

Forrás:Fogadó, 1924. nov. 1.
1925. ősz
A Magyar Pénzügy a Strandfürdő Rt. október 5-re kitűzött alaptőke-emelési közgyűlésénél a Dembinszky utca 18. címet közli. A cég már 1924-ben ezzel a címmel szerepel, egy 1926-os kötelezvény pedig a ház címén szereplő Takáts Eberhard Árpádot nevezi meg a társaság képviselőjeként. Fürdőt a házban egyik forrás sem igazol, és nem állítható, hogy ez volt a cég bejegyzett székhelye.
Az 1924-es nyom a szaknévsor, amely a Strandfürdő részvénytársaságot ezzel a címmel közli; a Takáts-adat egy kötelezvény katalógusrekordjából származik. A kerületszám a digitalizált 1925-ös szövegben ellentmondásos.
Forrás:Magyar Pénzügy, 1925/791924-es címtár, 335. oldalKötelezvény, 1926/1696
A VII., Dembinszky utca 11. címmel hirdeti szolgáltatásait a Fővárosi Hírlapban Richter István dísz-, templom- és szobafestő, mázoló. A rövid reklám az utca építő- és díszítőipari mesterségeinek egyik nyoma.

1926-ban 300 millió korona hiteltőke és 30 millió korona költségbiztosíték, 1927-ben 32 000 pengő hiteltőke és 3200 pengő költségbiztosíték erejéig jegyeznek be zálogjogot a házra a Magyar-olasz Bank javára; a telekkönyvi teherlapon így a korona után már az új pengő is megjelenik. A bejegyzések 8%-os kamatot közölnek. Előzményként a lap egy 1903-as, 167 000 korona kölcsöntőkét biztosító zálogjogot is őriz a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank javára, a hozzá kapcsolódó zálogjogot 1924. szeptember 13-án törlik. A hitelek célját és a két új ügylet egymáshoz való viszonyát a bejegyzések nem magyarázzák meg.

Forrás:Telekkönyv, C.13–14., 35. képfájlTelekkönyv, C.9., 33–34. képfájl
Mit hallgatott Budapest?
Zerkovitz Béla · Csókos asszony

A húszas évekre Budapest már saját magáról énekel. A Csókos asszony szereplői és helyszínei nem távoli mesevilágban mozognak, hanem felismerhető pesti utcákon és városi terekben; a korabeli sajtó a Van a Bajza utca sarkán című számot már 1926-ban az operett egyik slágerének nevezte. A Dembinszky utca történetében ezért különösen jó állomás: a könnyűzene egyszer csak földrajzilag is egészen közel ér.
Felvétel: Udvardy Tibor és Petress Zsuzsa későbbi felvétel
Új korszakot indít a mozikban a hangosfilm megjelenése (The Jazz Singer); érdekes ellenpont Spitz 1919-es nyersfilmipari érdekeltségéhez.
Egy „intelligens leány” helyben vagy vidéken vállalna háztartásvezetést. Az érdeklődők Barcs Béla gyógyszerésznél, VII., Dembinszky utca 52., II. emelet 33. címen jelentkezhetnek; a hirdetés nem nevezi meg az álláskeresőt.

Az 1928-as címtárból fennmaradt adat a 18. számot 33401 helyrajzi számmal és Spitz János Ferenc nevével kapcsolja össze. Ez a tulajdonosi folytonosság egyik fontos nyoma; az eredeti szkennelt címtári sor nem áll rendelkezésre.
Reggel hétkor elindul a 12-es, meggypiros Rába autóbusz az Aréna út és a Vörösmarty tér között. A belvárosból visszafelé a Wesselényi és a Dembinszky utcán halad, így a 18-as ház utcájába is rendszeres buszforgalom érkezik; megállót közvetlenül a ház előtt nem ismerünk. A tervezett menetidő 17 és fél perc, az ötperces követést azonban az első napon nem tudják tartani: kilenc buszból ötnek kiég az akkumulátora, a zsúfolt járművekre olykor fél órát kell várni.
Az Új Budapest „Beszerzési források” rovatában a VII., Dembinszky utca 10. címmel jelenik meg Schwarcz Zsigmond bádogos és szerelő.

Forrás:Új Budapest, 1928. okt. 6.
Templomok, épületek, lépcsőházak és kávéházak festési, díszítési és mázolási munkáit vállalja Fratrichevich István díszítő-festő és mázoló, aki a VII., Dembinszky utca 33. címen hirdet.

1928. okt. 20. – eltérő lapfejléc
Az Új Budapest beszerzési rovatában a VII., Dembinszky utca 23. címmel szerepel Rintche Márton asztalosmester. Az évfolyamjegyzék október 20-i számhoz sorolja az oldalt, de annak nyomtatott fejlécében október 13. áll.

Forrás:Új Budapest, 1928. okt. 20.
Az Automobil–Motorsport 1928. december 30-i híre szerint a kerékpárversenyző Uhereczky Ferenc megszerzi a német Diamant motorkerékpárok magyarországi vezérképviseletét. A szaklap 1929 februárjában arról ír, hogy az első két-három hónapban 68 motorkerékpárt adott el vidéki csendőr- és rendőrtisztek körében, további nyolcat Budapesten, és alkatrészraktárt is kiépített. A ház 1924-es Uhereczkyjével való azonossága még nincs lezárva.

A lap 1929. februári száma ismét bajnokként ír róla, így a sportoló és a kereskedő kapcsolatát korabeli forrás mondja ki. Ugyanebben a számban a hirdetés VII., Hernád utca 4., József 305–75 elérhetőséget ad; ez üzleti cím, nem a Dembinszky utca 18.
Forrás:Automobil–Motorsport, 1928/23–24., PDF 55. lapAutomobil–Motorsport, 1929/3., tudósítás, PDF 35. lapAutomobil–Motorsport, 1929/3., hirdetés, PDF 10. lap
Drescher Lipót cipészmester a Dembinszky 18., III/5 címről különleges, többféle színű női hócipőket hirdet. A cím üzleti elérhetőség; a teljes gyártás helyét nem bizonyítja.

Autótörténeti feldolgozások szerint Uhereczky Ferenc az 1929-es budapesti vásáron kétszemélyes, kéthengeres JAP-motoros kisautót mutat be, két előremeneti fokozattal és hátramenettel; a próbadarabból nem lesz sorozatgyártás. Nem bizonyított, hogy az építő azonos a házhoz 1924-ben kapcsolt Uhereczkyvel, és arra sincs forrás, hogy az autó a Dembinszky utca 18-ban készült.
Az eredeti vásári tudósítást eddig nem sikerült megtalálni, így az adat későbbi feldolgozásokon alapul. Zsuppán István 1994-es könyve még „Uhereczky Jánosnak” nevezi az építőt; a 2009-es kiadás tartalomjegyzéke már Ferencet ír.
Forrás:Magyarjarmu.hu: Uhereczky FerencCEAuto: Magyar kisautók egykorZsuppán István: A magyar autó, 1994, 46. oldalA 2009-es kiadás tartalomjegyzéke
Uhereczky Ferenc budapesti műszerészmester szabadalmi bejelentést tesz egy „elektromos úton működő sebességváltó berendezés autókhoz” című találmányra. Ez bejelentés, nem megadott szabadalom, és nem is elkészült szerkezet. A bejelentő azonossága az autóépítővel és a házhoz 1924-ben kapcsolt Uhereczky Ferenccel valószínű, de nem igazolt.

A Szabadalmi Közlöny december 15-én U. 765 alapszámon közli a bejelentést. Ez bejelentési alapszám, nem egy megadott szabadalom lajstromszáma: a közlemény nem bizonyítja sem az oltalom megadását, sem a szerkezet elkészítését.
Arra sincs bizonyíték, hogy a sebességváltót beépítették az 1929-es kisautóba. A közlemény utcai címet nem közöl, ezért a bejelentő és a házhoz kapcsolt Uhereczky azonossága következtetés.
Délutánonként az Állatkert és a Széchenyi Gyógyfürdő érintésével az Angol Parkig hosszabbítják a Dembinszky utcán is áthaladó 12-es busz útvonalát. A környékről így közvetlen járat vezet a városligeti szórakozó- és fürdőnegyed felé.
A városligeti hosszabbítás csak néhány hétig tart: bevétele az üzemköltséget sem fedezi, ezért a 12-es busz visszatér korábbi útvonalához.
A világgazdasági válság jelképes kezdőpontja a New York-i tőzsdei összeomlás.
A Vörösmarty téren már nem kell új jeggyel átszállniuk az utasoknak, mert összekapcsolják a 12-es és az 5-ös autóbusz vonalát. A korábban a Dembinszky utcán áthaladó járat története így a fővárosi hálózat átalakulásában folytatódik.
A Magyar Országos Tudósító által közölt államtitkári nyilatkozat a szeptember 1-jei tüntetésnél a rendőri beavatkozás helyei között a Dembinszky és a Hernád utca sarkát is megnevezi. A másnapi Nyírvidék üzletek feltöréséről és katonai segítség érkezéséről ír. A 18-as házat érintő kár vagy lakói részvétel ebből nem állítható.
Mindkét közlés hatósági nézőpontot tükröz, és egyik sem ad házszámot vagy üzletnevet.
Forrás:MOT, 1930. szeptember 1.Nyírvidék, 1930. szeptember 2., címlap
A Magyar Országos Tudósító 1930. október 28-i híre szerint a városépítési bizottság földszintes bérgarázs építési engedélyének kiadását javasolja a VII., Nefelejts utca 14. alá, „dr. Katsztriner, Grimm és Uhareczky” nevével. 1932-ben már Uhereczky-garage néven hirdetnek innen bérautót, a temetőbe 10 pengőért; a telefonkönyvek 1936-tól 1949-ig Uhereczky Ferenc garázsaként, 1947-ben garázs-, bérautó- és fuvarozóvállalatként közlik. A garázs a Nefelejts utcában működött, nem a Dembinszky utca 18-ban; tulajdonosa valószínűleg azonos a házhoz 1924-ben kapcsolt Uhereczkyvel, de ez nincs lezárva.

Az 1930-as adat engedélyjavaslat, nem kész épület; a garázs működését az 1932-es hirdetés igazolja.
A hír keresztneveket nem ad, így Grimm azonossága az olimpiai tandemtárssal nyitott.
Forrás:MOT, 1930. október 28.Reggeli Ujság, 1932. január 11., PDF 12. lap1936-os telefonkönyv1947-es telefonkönyv1949-es telefonkönyv
Az MTK sporttörténeti névtára szerint ezen a napon meghal Spitz János Ferenc. A névazonosság alapján valószínű, hogy ő a háztulajdonos; a tulajdon átszállásának pontos módját nem ismerjük.
Forrás:MTK Baráti Kör névtára
A Dembinszky utca sarka felé tekintve fényképezi a Bethlen Gábor utcát Kinszki Imre.

Központi fűtést, vízvezeték- és csatornázási munkákat, valamint bádogosmunkákat vállal Gombos Miklós és Tamás Mihály mezőgazdasági, műszaki és háztartási lemezáruüzeme, amely a VII., Dembinszky utca 29. címen hirdet.

1931. aug. 6. – szept. 3.
Özv. Schwartz Ignácné, egy újkécskei rabbi özvegye államsegélyt kér az Országos Izraelita Irodától. Az iktatókönyv levelezési címként a Dembinszky utca 18-at adja meg; a szeptember 3-i bejegyzések a nyugta beküldését és banki továbbítását is rögzítik.

A címet az iktatókönyv elintézési rovata közli, a szeptember 3-i bejegyzések egymásra hivatkoznak. Az 1931-es összeg és a lakásszám nem ismert.
Az 1932-es és 1934-es, nagy valószínűséggel hozzá tartozó bejegyzések 50 pengős nyugtát említenek, de új címet nem.
Forrás:Iktatókönyv, 1931, 57.487.Iktatókönyv, 1931, 57.621.Iktatókönyv, 1932, 50 pengős nyugtaIktatókönyv, 1934, 50 pengős nyugta
1931. okt. 1–3.
Földes Szeréna, Wágner Ferencnek, a ház későbbi III/3-as lakójának felesége ellen vezetett 1922-es rabtörzskönyvet 1931-ben újra használják: október 1-jén letartóztatják, 2-án felveszik az intézetbe, 3-án szabadlábra helyezik, mert „ügye elévült”. Az ő III/3-as lakhatása nem igazolt.

A lap nem dönti el, melyik eljárásról volt szó. Az elévülés nem felmentő ítélet.
Az 1932. szeptember 21-i Zalamegyei Újság szerint Róthmüller Mór Lipót marhakereskedőt a tapolcai vásáron egy beteg tehén 570 pengős eladása miatt nyolc hónap börtönre ítélik. 1937 szeptemberében a lap tíz hónap börtönről és egy év jogvesztésről ír, nem jogerős ítéletről; a Nyírvidék 1938. június 15-én egy miskolci tárcadobó lopás miatti tíz hónapos ítéletről tudósít, Róna Jenővel együtt. Róthmüller 1941-ben és 1944-ben a ház I/8-as lakásának címével szerepel; a korábbi sajtóhírek szereplőjének azonosítása vele részben következtetés.

Az 1934-es rabtörzskönyv egy szeptember 20-i zalaegerszegi ítéletet rögzít.
Az 1937-es ítéletet a fellebbezések miatt nem nevezzük jogerősnek. Róna Jenő nem azonosítható Róna Miksával, Róthmüller testvérével.
Forrás:Zalamegyei Újság, 1932. szeptember 21.1934-es törzskönyvZalamegyei Újság, 1937. augusztus 17.Zalamegyei Újság, 1937. szeptember 11.Nyírvidék, 1938. június 15.1941-es I/8-as törzskönyv
Az Általános Közvetítő Bank ügyében Takács Eberhard Árpádot 1932. november 30-án hitelezési csalásért három hónap és három hét fogházra ítélik; az ítélet ekkor nem jogerős. Egy 1933. január 29-i újság az azonos nevű vállalkozó öngyilkosságáról ír. Valószínű, hogy ő a ház címén a húszas években szereplő autós vállalkozó, Takáts Eberhard Árpád.

Az 1934. március 3-i perhír állítólagos halála miatt különválasztott ügyként említi az eljárását; végleges ítélet nincs igazolva.
Az azonosítást a ritka név és az üzleti kapcsolatok erősen támogatják. A per idején érvényes lakcíme nem ismert.
Forrás:MOT, 1932. november 30.Keleti Újság, 1933. január 29.MOT, 1934. március 3.
Németországban megkezdődik a náci diktatúra kiépülése, miután Hitler kancellár lesz.
Mátyásföldön meghal Spitz Imre, akit az Egyenlőség a volt Spitz Bernát cég szenior főnökének és udvari szállítónak nevez. Június 8-án temetik el a rákoskeresztúri temetőben; családja emlékére alapítványt tesz a Chevra Kadisa Aggok Háza javára.

Forrás:Egyenlőség, forráslap
Közjegyzői katalógusok szerint a harmincas években háztartási alkalmazottak (Vasvári Borbála, Maráz Mária), egy tisztviselő (Hauser Margit), egy háztartásbeli (Koch Stefánia), egy kereskedő (Csillag Artur), egy varrónő (Felderer Rozália), egy bejáró takarítónő és aranyozó segédmunkás (Nagy Lajosné Szabó Rozália), egy építész (Gyulai Lajos) és egy gépész (Wollner Antal) adja meg a ház címét. 1935-ben özv. Führer Jakabné Juffe Etel vásári árusként szerepel itt. Az ügyek többsége házastársi elhagyás tanúsítása vagy meghatalmazás.
A katalógusok csak az ügytípust, a foglalkozást és a címet közlik: személyes történeteket, a válások kimenetelét vagy közös munkát nem.
A Kozma utcai temető 1860–1935 között élt, azonos nevű asszonya valószínűleg Juffe Etel.
Forrás:Vasvári Borbála, 1933Hauser Margit, 1934Hauser Margit meghatalmazásaKoch Stefánia, 1934Maráz Mária, 1935Juffe Etel, 1935/0309Öröklét, 2238B/25Gyulai Lajos, 1935/0384Csillag Artur, 1936Felderer Rozália, 1936Szabó Rozália, 1938Szabó Rozália meghatalmazása, 1938/0229Wollner Antal, 1938/0183
Mit hallgatott Budapest?
Kalmár Pál · Seress Rezső

A Szomorú vasárnap egy budapesti dalból néhány év alatt nemzetközi jelenség lett. Kalmár Pál 1935-ös magyar felvétele után hamar külföldi változatok is készültek, majd a dal világkarriert futott be. Addig a pesti közönség sokszor külföldről érkező divatokat vett át; ezúttal egy budapesti kávéházi dal indult el az ellenkező irányba.
Felvétel: Kalmár Pál, 1935 korabeli felvétel újrakiadása
Költségvetés készítését is felajánlja Pint János üveges és képkeretező vállalata, amely a VII., Dembinszky utca 23. címen hirdeti szolgáltatásait.

A legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelezésig vállal munkát Németh László szobafestő és mázolómester, aki ugyancsak a VII., Dembinszky utca 23. címen hirdet.

1937. okt. 12–31.
Wágner Ferenc magánhivatalnok 1937-es rabtörzskönyve utolsó lakhelyeként a Dembinszky utca 18., III/3-at adja meg: ő a lakás név szerint igazolt lakója. Október 12-én lopás miatt egy év börtönre ítélik, október 31-én a szegedi kerületi börtönbe szállítják. 1940-ben újabb lopásért jogerősen egy év börtönt kap. A bejegyzés a III/3-as címet 1937-re igazolja, korábbi vagy későbbi ottlakást önmagában nem.

A lap 1938. szeptember 14-re számítja a szabadulását; ez számított dátum, a tényleges elbocsátást és a lakásba való visszatérést nem igazolja.
Előzmény, hogy 1922-ben feleségével, Földes Szerénnel (Szerénával) közös sikkasztási ügyben két, illetve egy hónap fogházat kaptak; 1937-ben már elváltként tartják nyilván. Wágner 1933-as törzskönyvének előéleti rovata egy kéthónapos budapesti sikkasztási fogházat 1924-es évszámmal jegyez fel; a két adat eltérése a forrásokból nem oldható fel.
Az 1940-es ítélet október 17-i; 25-én Szolnokra szállítják, számított szabadulási napja 1941. október 2. Az 1940-es lakhelyrovat csak Budapestet közli, így a III/3-as címet erre az évre nem erősíti meg.
Forrás:BFL VII.101.d, rab.IV, 39441933-as családi rovatWágner Ferenc, 1922/6369Földes Szeréna, 1922/81801940-es törzskönyv
1937. okt.–nov.
Márkus József agrárkutató, aki 1939-ben a ház címével szerepel, a Köztelek november 14-i cikkében 130 bárányon végzett 973 mérés alapján vizsgálja a csülök növekedése és az életkor kapcsolatát. Október 3-i írásában egy 96 sertéses hizlalási kísérlet gazdasági összehasonlítását bírálja; ez nem az ő kísérlete. Az 1937/38-as tanévre fizetés nélküli tanársegédként 400 pengő belföldi kutatási ösztöndíjat kap. Ekkori lakóhelye a házban nem igazolt.

Forrás:Köztelek, 1937. október 3., PDF 6. lapKöztelek, 1937. november 14., PDF 5. lapEgyetemi tanácsülés, 1937. október 26.1939-es cím
Gazdasági és szakmai kvótákat vezet be az első magyar zsidótörvény. A házhoz korábban kötődő emberek későbbi sorsáról ez önmagában nem árulkodik.
Forrás:USHMM
Márkus József 1938 októberében és 1939 januárjában a fővárosi Népművelési Bizottság felkérésére baromfitenyésztési előadássorozatot tart. A Köztelek 1939. november 26-i számában a takarmány aprítását és tartósítását elemzi, és a Vitaminator pépesítő közölt teljesítményét nagyüzemben lassúnak, kisgazdaságban energiaigényesnek tartja. Az 1939/40-es egyetemi évkönyv pátyi lucernasavanyítási kísérletét, kertészeti akadémiai oktatását és újabb baromfitenyésztési előadásait is feljegyzi; 1940. május 18-án a Békésmegyei Gazdasági Egyesületben ad elő. A házcím 1939-es adat, a szakmai munka nem a bérházban zajlott.

Forrás:Köztelek, 1939. november 26., PDF 6. lapIntézeti beszámoló, 1938/39Intézeti beszámoló, 1939/401939-es cím
Magyarország határait módosítja az első bécsi döntés; a ház lakóinak személyes érintettsége ismeretlen.
A Magyar Országos Tudósító december 3-i ingatlanforgalmi híre szerint özv. Spitz János Ferencné és birtoktársai november 21. és 27. között az István út 11-et 130 000 pengőért eladják Stern Bélánénak. Ez a tulajdonos család másik ingatlana: az ár és a vevő nem a Dembinszky utca 18-ra vonatkozik.

Forrás:MOT, 1938. december 3.
Harmadik fejezet
1939 – 1945
A történelmi események közvetlenül belépnek a házba. Hivatalos lista, keresőhirdetés és visszaemlékezés őriz személyes nyomokat.
03 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 14182935 esemény
Tovább szűkülnek a zsidónak minősített emberek jogai és megélhetési lehetőségei a második zsidótörvény nyomán.
Forrás:USHMM összefoglaló
Az egyetemi program 1939-ben három fiatal kutatót is a Dembinszky utca 18. címmel közöl. Márkus József állattenyésztéstani tanársegéd címe az 1938/39-es tanév második félévében a Retek utca 8-ról erre a címre változik. Kloczol Irma felsőkereskedelmi iskolai tanárnő, hitoktatónő és díjtalan állattenyésztéstani gyakornok a Köztelekben 54 tej- és savómintán hasonlítja össze a kénsav és centrifuga nélküli Haha-eljárást a Gerber-módszerrel. Winiczai Géza díjas gyakornok a ló- és szarvasmarha-vérsavó fehérjeanyagairól írt doktori értekezését a kari ülés április 20-án cum laude minősítéssel fogadja el. A kutatómunka az egyetemi intézetekben zajlott, nem a házban.

Márkus 1935-ben mezőgazda-oklevelet, 1936-ban doktori oklevelet szerzett; az oklevéljegyzék 25-ös és 19-es száma sorszám, nem nap.
Az április 20-i dátum az értekezés elfogadásáé, nem a doktorrá avatásé. A címadatok nem adják meg a beköltözés idejét.
Forrás:Egyetemi program, 1938/39. I. félévEgyetemi program, 1938/39. II. félévOklevéljegyzék, 1935Doktori jegyzék, 1936Köztelek, 1938. augusztus 28., PDF 7. lapKloczol Irma címe, 1939Kari ülés, 1939. április 20.Winiczai Géza címe, 1939
1939. jún. 15. – 1940/41
Az állatorvosi kari ülés június 15-én Winiczai Géza tanársegédi kinevezését és a belorvostani klinikára helyezését javasolja. Az 1940/41-es első félévi egyetemi program már tanársegédként sorolja fel, Dembinszky utca 18. címmel. Az MTI 1940. december 21-én ideiglenes m. kir. állatorvos-gyakornoki kinevezéséről is hírt ad; ez külön állami tisztség. A javaslat és a kinevezés hatálybalépésének pontos napja nem azonosítható.

Forrás:Kari javaslat, 1939. június 15.Egyetemi program, 1940/41MTI, 1940. december 21.
Németország megtámadja Lengyelországot; kezdetét veszi a második világháború Európában.
Weisz Artúr és felesége későbbi visszaemlékezés szerint a német előrenyomulás elől jött vissza Párizsból Magyarországra; a hazatérés pontos dátuma ismeretlen. Németország ebben az évben megszállja Franciaország nagy részét.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
A Magyar Országos Tudósító 1941. május 6-i híre szerint Róthmüller Mór Lipót és testvére, Rothmüller (Róna) Miksa az 1940. május 29-i abai vásáron egy eldobott pénztárcával megrendezett jelenettel szerzi meg Böcsödi Mihály 280 pengőjét. Az elsőfokú ítélet 1940. november 23-i, a helybenhagyás 1941. április 8-i; mindkettőjük büntetése legalább három év szigorított dologház. Mór Lipót 1941-es és 1944-es, Miksa 1944-es rabtörzskönyve a Dembinszky utca 18., I/8 címet közli. A bűnügy helyszíne Aba, az I/8-as cím későbbi iratadat.

Forrás:MOT, 1941. május 6.Mór Lipót, 1941Mór Lipót, 1944Miksa, 1944
A Szovjetunió ellen lép hadba Magyarország; később az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával is háborús viszonyba kerül.
A VII., Dembinszky utca 37. címet és a 422-793-as telefonszámot adja meg reklámjában a „Prima” egészségügyi vállalat. A rövid hirdetés a vállalat tevékenységét ennél részletesebben nem írja le.

A Debreczen július 10-i híre szerint előző este a 46-os villamos és egy teherautó összeütközik a Bethlen Gábor és a Dembinszky utca sarkán: Szentesi Éva 22 éves varrónő meghal, öten súlyosan megsérülnek. Az Esti Kurir másnapi panaszos levelében Bethlen utcai lakók villamosmegállót kérnek a kereszteződésbe. A teherautó által érintett sarokház nincs azonosítva a 18-as házként, és az sem igazolt, hogy a megálló később elkészült.

Forrás:Debreczen, 1941. július 10., PDF 3. lapEsti Kurir, 1941. július 10., 5. oldal
Az ingatlancímtár özv. Spitz János Ferencnét nevezi meg tulajdonosként, 26 448 pengő évi adóköteles bérjövedelemmel. Az 1931-es házjegyzék még Spitz János Ferencet, az 1933–1934-es címtár már „özv. Spitz János” névalakot közöl, Erzsébet tér 5. címmel; eszerint a háromemeletes ház telke 271,30 négyszögöl, adóköteles bérjövedelme 30 096 pengő. A bérjövedelem nem nyereség, és a címtárak az öröklés dátumát sem adják meg.
Forrás:1942-es ingatlancímtár1931-es házjegyzék1933-as ingatlancímtár1934-es ingatlancímtárÉpület
A Novum számoló- és írógépkereskedés tulajdonosaként 1942–1943-ban Cs. Szabó János, 1945 októberétől Felkai Jenő szerepel a ház címén, azonos 420–918 telefonszámmal. Az 1943-as és 1947-es keretes hirdetések kifejezetten kereskedést reklámoznak; 1949-ben már József Attila utca 6. alatti lerakat is szerepel, 1950-ben pedig a telefonkönyv a 18-as címet Felkai lakásaként különíti el. A tulajdonosváltozás jogcíme és napja ismeretlen.

1943-ban Friedman Jenő számológép-képviselő és utazó is ezt a címet és számot használja; Felkaival való azonossága nem bizonyított.
1948-ban egy Felkai Jenő kereskedő a ház címével hitelesítteti aláírását egy hitközségi elöljárói tisztséget elfogadó nyilatkozaton; a Novum tulajdonosával való azonossága valószínű.
Forrás:Novum, 1942Hirdetés, 1943Friedman Jenő, 1943Felkai, 1945Hirdetés, 1947Hitközségi nyilatkozat, 1948/01667Lerakat, 1949Üzlet és lakás, 1950
1942–1943 telén
Tömeges emberveszteséget okoz a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája. A 18-as házból elesett katona neve nem ismert.
Mit hallgatott Budapest?
Karády Katalin

A háború itt már nem háttér, hanem maga a dal témája. Az 1942-es rövidfilmben egy frontra visszatérő hadnagy arra kéri Karádyt, hogy a rádión keresztül énekeljen a katonáknak; a fronton aztán rádió köré gyűlve hallgatják. A tömegmédia itt láthatatlan hidat épít a budapesti otthon és a több ezer kilométerre lévő háború között.
Felvétel: Karády Katalin, 1942 korabeli felvétel
A német haderő sztálingrádi veresége fordulatot jelez a keleti fronton.
A német hadsereg megszállja Magyarországot; néhány hónapon belül a Dembinszky utca 18-at is csillagos házzá jelölik ki.
Forrás:USHMM
A jogszabályban meghatározott zsidók számára kötelezővé teszik a sárga csillag viselését.
Forrás:USHMM 1944-es kronológia
Auschwitz-Birkenauba kezdik tömegesen deportálni a vidéki zsidóságot.
Forrás:USHMM 1944-es kronológia
A szövetségesek partra szállnak Normandiában, miközben Magyarországon a deportálások folynak.
A főváros közzéteszi a zsidók által lakható épületek listáját. A VII. kerületi Dembinszky utca 18. szerepel a kijelölt csillagos házak között.
1944. jún. vége
A kijelölés nyomán a ház zsidó lakók kényszerű lakhelyévé válik. A beköltözők névsora, a lakások beosztása és az elköltözések adatai nem ismertek, ezért az egyes emberek útja ebből az adatból nem követhető.
Forrás:A rendelet történeti háttere
1944. jún.–júl.
A VII. kerületben bejelentett zsidó ipartelepek júniusi jegyzékének 545. tétele Flam Jakab parkettázó telephelyét a Dembinszky utca 18. címmel közli, a megszüntethető ipartelepek között. A lista üzleti telephelyet igazol; a tényleges megszüntetést és a lakóhelyet nem.

A gépírásos jegyzékben a név „Flan Jakab” alakban olvasható; a korábban „Plan Jakab” néven idézett adat ugyanerre a tételre vonatkozik.
A július 17-i miniszteri levélből nem következik, hogy a jegyzék valamennyi telepét automatikusan bezárták. A későbbi Szöghy-féle parkettás vállalkozással való folytonosság sem igazolt.
Forrás:BFL IV.1476.a, 45801/1944, jegyzékEredeti jegyzék, PDF 15. lapMiniszteri levél, PDF 17–18. lap
1944. szept. közepe
Korabeli beszámoló szerint súlyos bombakárok keletkeztek a Dembinszky, Hernád és Peterdy utcák egy részén. A 18-as szám bombatalálatára nincs bizonyíték.
1944. okt. 15–16.
A sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok hatalomra kerülnek. Ez a ház pincéjében a következő januárban felidézett razzia közvetlen politikai előzménye.
Forrás:USHMM Budapest
1944. nov. 9–16.
Wilde Ferenc november 10-i naplóbejegyzése az előző napi Dembinszky utcai ecetvásárlást idézi fel. November 16-án arról ír, hogy bomba csapott a hivatalával közel szomszédos Dembinszky utca 46. alatti házba: a harmadik és negyedik emeletet ütötte át, a romok alól tizenkét „véres áldozatot” emeltek ki. A napló a hétköznapi beszerzést és a háborús veszélyt kapcsolja össze. A tizenkét fő nem halálos áldozatok száma, és a 46-os ház találata nem a 18-as ház bombakára.

Forrás:Wilde Ferenc naplója, Enigma 86, PDF 91. lapA november 16-i bejegyzés, PDF 93–94. lap
A kényszerlakhelyek rendszere újabb átrendeződést okoz a budapesti nagy gettó létrejöttével. Dénes Mari szerint nagyapja nem vonult be a gettóba.
Forrás:USHMM
Az ostrom alatt Budapest hadszíntérré válik. Az ostrom egészének időhatára nem adja meg a ház körüli egyes hadmozdulatok napját.
Az 1945. január 31-én megjelent keresőhirdetés szerint Weisz Károlyt ezen az éjjelen a nyilasok a Duna-partra vitték. Az értesítéseket a Dembinszky utca 18., I/1. címre várták. Ebből sem Weisz Károly lakhelye, sem későbbi sorsa nem állapítható meg.
Forrás:Az 1945-ös hirdetés közlése
1945. jan. 15. vagy 17.
Dénes Mari 2014-es visszaemlékezése szerint nyilasok razziáztak a ház pincéjében és elhurcolták nagyapját, Erdős Ferencet, valamint egy másik idős embert. A pontos napot maga az emlékező is kétféleképpen jelöli meg.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
1945. jan. 15. vagy 17., néhány órával később
Ugyanebben a visszaemlékezésben Dénes Mari azt írja, hogy négy órával a razzia után szovjet katonák voltak a házban. A „négy óra” az emlékezés része, nem katonai dokumentummal mért időköz.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
Felszabadulnak a nagy gettó túlélői, és lezárulnak a pesti oldalért vívott harcok. Ez az országos és városi fordulópont önmagában nem adja meg, melyik napon jelentek meg katonák a Dembinszky utca 18-ban.
Forrás:Holokauszt Enciklopédia
A Szabadság „Ki tud róla?” hirdetésében Weisz Károlyról kérnek hírt; az értesítéseket a VII., Dembinszky utca 18., I. 1. címre várják. A hirdetés feladójának személyét még nem tudjuk.
Forrás:Korabeli hirdetés átirata
Az ostrom végére Budapest súlyos károkat szenved; a harcok a főváros egész területén véget érnek.
Európában véget ér a második világháború.
1945 után, pontos év nélkül
Dénes Mari szerint a korábban a házban élő Weisz Artúr és felesége túlélik az üldöztetést, majd visszatérnek Párizsba, ahol bőrdíszműves műhelyük működik. Weisz Artúr és Weisz Károly rokonsága nem igazolt.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
Japán kapitulál a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadások után; véget ér a világháború.
Szöghy Dezső asztalosmestert és parkettvállalkozót az 1945-ös, 1947-es és 1948-as telefonkönyv a ház címén közli, 224–822 telefonszámmal; egy 1946-os közjegyzői katalógusadat is megadja nevét, mesterségét és címét. Az 1949-es névsor nagy hirdetése parkettázást és padlózást kínál, az 1950-es telefonkönyv parkettázómesternek, az 1954-es választói névjegyzék asztalosnak nevezi. A műhely épületen belüli helye és az 1944-es Flam-féle parkettás telephellyel való esetleges kapcsolata ismeretlen.

Forrás:1945-ös telefonkönyvKözjegyzői adat, 1946/17971947-es telefonkönyv1948-as telefonkönyv1949-es hirdetés1950-es névsor1954-es választói névjegyzék
Negyedik fejezet
1946 – 1968
A ház belső történetéről kevesebb a biztos adat. Közben változik az utca közlekedése, és egy 1963-as fényképen ismét láthatóvá válik az épület.
04 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 9192531 esemény
Magyarországon kikiáltják a köztársaságot. A ház 1946-os tulajdonviszonyairól nincs ellenőrzött adat.
A hiperinfláció után a forint bevezetésével új pénzügyi korszak kezdődik a mindennapokban.
Taub Béla magántisztviselő a Dembinszky utca 18. címmel szerepel egy közjegyzői ügyben, amely Holczer Béla munkaszolgálatos holttá nyilvánításához kapcsolódik. A katalógus csak a részvételét igazolja: nem mondja meg, rokon, tanú vagy korábbi bajtárs volt-e. Holczer Béla D18-as lakhatása sem következik belőle.
Forrás:BFL VII.246.a, 1947/0110
Az MTI 23:10-kor kiadott hírlapja a moszkvai rádió hadifogoly-üzenetei között Borok Kálmán közlését is felsorolja; címzettje Borók Albert, Budapest VII., Dembinszky utca 18. Az üzenet az egészségi állapotáról szól. A válaszadáshoz megadott moszkvai vöröskeresztes 27/1-es postafiók nem táborazonosító. Rokonságot, lakásszámot és hazatérést a hír nem igazol.

A Magyar Országos Tudósító 1947 decemberében Paduraru Ottó és társai árucsempészési perében egy Uhereczky Ferenc nevű budapesti autófuvarozóról is beszámol: a Budapest–Bécs útvonalon tartott novemberi rajtaütéskor különféle árukat találtak az autókban, ő a tárgyaláson gumikereskedésére és jóhiszeműségére hivatkozott. A december 17-i tudósítás szerint két hónap fogházat kap; egy külön valutaügyben 1948 januárjában felmentik. Nem bizonyított, hogy az elítélt fuvarozó az olimpikon vagy a házhoz 1924-ben kapcsolt Uhereczky.

A december 17-i tudósítás az ítéletet jogerősnek mondja. A valutaügyi felmentésről január 22-én, nem jogerős ítélettel tudósítanak; ez nem érinti a csempészési elmarasztalást.
A tudósítások nem közölnek születési adatot vagy lakcímet, ezért a személyazonosság nyitott.
Forrás:MOT, 1947. december 2.MOT, 1947. december 12.MOT, 1947. december 17.MOT, 1948. január 22.MOT, 1948. január 22., folytatás
Közlekedéstörténeti feldolgozás szerint az 5-ös busz újra eléri a Dembinszky utcai végpontot; a 25-ös járat is innen indul Rákospalota felé. A végállomás nem a 18-as ház előtt volt.
Megindul az államszocialista berendezkedés a kommunista hatalomátvétel döntő évében. A Dembinszky utca 18. államosításának időpontja nem ismert.
Helyreállítási terv készül az I. emelet 1. számú lakásához. Tervezője Rajna Ernő okleveles építészmérnök, építtetője Jacobi Dénesné, a háztulajdonos rovatban már dr. Miletits Györgyné neve áll. A tulajdonváltás idejét és jogcímét nem ismerjük.
Forrás:Épület
Új alkotmány teremti meg a Magyar Népköztársaságot.
A hidegháború intézményes keretet kap a NATO megalakulásával.
A Dembinszky–Bethlen–Damjanich tömb egykori villamosremíze trolibuszgarázsként működik. Ez az épület közeli városi környezetét alakítja át.
Tangó- és gombosharmonikák javítását és hangolását vállalja Hámori Károly, valamint rossz állapotú hangszereket is vásárol. A hirdetés lapképén az elérhetőség Dembinszky utca 52., I. emelet 18.

A Bethlen Gábor utcai villamosforgalmat átszervezik; több járat ide terelődik. A személyforgalom megszűnését nem helyes egyszerűen 1955-re datálni.
A keleti blokk politikájában változások indulnak Sztálin halála után.
A korábbi közlekedéstörténeti kutatás szerint 5A jelzésű buszjárat kapcsolja a Dembinszky utca végpontját a Szent János kórházhoz.
A VII. kerületi 1954-es választói névjegyzék a ház lakói között sorolja fel Balázs Ferencet („tisztv.”), Fürst Mihályt („fogt.”) és Reiner Józsefet („váll. i.”), akiket az 1950-es telefonkönyv is a ház címén közöl. A listán szerepel Felkai Andor vegyész is, aki nagy valószínűséggel azonos a bori munkaszolgálatosok névsorában szereplő Felkai [Friedman] Andorral. A bori munkaszolgálat így a lakó korábbi életútjához tartozik; arról, hogy előtte is a házban élt-e, a források nem szólnak.

A „fogt.” feltehetően fogtechnikust jelöl, a másik rövidítés feloldása nem igazolt. A két forrás nem bizonyít folyamatos ittlakást 1950 és 1954 között.
A névjegyzék Felkai Andornál Budapest, 1926. december 31. születési adatot közöl; Csapody Tamás bori munkaszolgálatos-névsorában Felkai [Friedman] Andor ugyanezekkel az adatokkal áll.
Forrás:Balázs Ferenc, 1950Fürst Mihály, 1950Reiner József, 1950Választói névjegyzék, 1954, BalázsVálasztói névjegyzék, 1954, Fürst és FelkaiVálasztói névjegyzék, 1954, ReinerCsapody Tamás: Bortól Szombathelyig, CD-melléklet, 50. oldal
Magyarország is tagja a megalakuló Varsói Szerződésnek.
Jóváhagyják a ház lakásmegosztási tervanyagát, még a forradalom előtt. A nagyobb lakások kisebb egységekre bontásával új lakáshatárok jönnek létre; a létrejött lakások számát a záradék nem közli.
Forrás:Épület
A ház környezetét is érintik az aznapi tömegek és közlekedési leállások, amikor Budapesten kitör a magyar forradalom.
Egy gyermekkori visszaemlékezés teherautókon haladó fiatalokról számol be a Bethlen tér közeli Dembinszky-kereszteződésnél. Nem bizonyítja, hogy éppen a 18-as előtt vonultak el.
A korábbi busztörténeti rekonstrukció szerint az 5-ös járat ismét eléri Dembinszky utcai végállomását.
Egy visszaemlékezés Harangi László kelmefestő műhelyét a VII. kerületi Dembinszky utcába helyezi. Házszám híján nem kapcsolható a 18-ashoz.
Az első mesterséges holdat, a Szputnyik–1-et a Szovjetunió állítja pályára.
Forrás:NASA
Fortepan-felvétel dokumentál felvonulókat a Dembinszky utca 35. előtt. Nem fénykép a 18-as házról.

Forrás:Fortepan 18543
Mit hallgatott Budapest?
Kovács Eszti

A Pancsoló kislány világa látványosan hétköznapibb annál, ahonnan ez a zenei történet elindult: strand, nyár, gyerekzsivaj és Bambi kerül a sláger középpontjába. Közben maga a zenehallgatás is megváltozott: Kovács Eszti 1959-ben énekelte fel a számot, amely az első magyar mikrobarázdás kislemezen jelent meg. A sláger immár könnyen hazavihető tárgy lett.
Felvétel: Kovács Eszti Hungaroton-újrakiadás, 1993
Ezen a napon hal meg Mellinger Artúr, a ház tervezője. Bélyegzője és aláírása a Dembinszky utca 18. módosított emeleti alaprajzán maradt fenn.
Forrás:Mellinger életútjaÉpület
A kettéosztott Európa látható jelképe lesz a felépülő berlini fal.
A Fortepan 148696. számú felvételén a Bethlen Gábor utca 35. előterében balra azonosítható a Dembinszky 18. Felvonulók és léggömbök látszanak; magát ezt a képet az archívum nem nevezi biztosan május elsejeinek.

Forrás:Fortepan 148696
A polgárjogi mozgalom történetének mérföldköve Martin Luther King washingtoni beszéde.
A Pest megyei Temetkezési Vállalat a VII., Dembinszky utca 52. címről tizennégy darab, 50 × 50 méretű, fedeles ládát ajánl fel. A hirdetés a ládák korábbi vagy későbbi rendeltetését nem közli.

A késő Kádár-korszak gazdasági hétköznapjaiban fontos fordulatot jelent az új gazdasági mechanizmus elindulása.
Az UVATERV Fortepan-felvételén május elsejei felvonulók haladnak a Dembinszky utcában, a Nefelejcs utca kereszteződésénél. A 18-as ház a kép távoli hátterében azonosítható.

Forrás:Fortepan 97493
Mit hallgatott Budapest?
Illés

Hatvanhét évvel az Őszi rózsa után már elektromos gitár szól, és egy új nemzedék beszél saját magáról. Az Illés dala gyerekkori utcákat és bérházudvarokat idéz fel, miközben az 1968-as Táncdalfesztivál nagydíját is elnyerte. Különösen jó végpont: mire krónikánk 1968-hoz ér, Budapest már nem pusztán helyszíne a slágernek, hanem maga is az emlékezés tárgya.
Felvétel: Illés, 1968 korabeli felvétel
A hatvanas évek után jóval kevesebb nyilvános forrás maradt fenn. Az újabb évtizedek történeteit ezért leginkább azok őrzik, akik a házban éltek vagy ma is itt laknak.
Ha Ön vagy családtagja itt lakott, és van régi fényképe, dokumentuma vagy egy megőrzött története a házról, kérem, ossza meg velünk! Minden apró emlék segít továbbírni a ház krónikáját.