Megszületik Budapest
Pest, Buda és Óbuda egyesül: létrejön Budapest, amelynek később gyorsan beépül a városligeti pereme.

Egy ház története Budapest történetében
Egy erzsébetvárosi bérház, az emberei és a körülötte változó világ.
Budapest születésétől a hatvanas évekig · Lakók, régi hirdetések és fényképek mesélnek a házról. Közben körülötte változik a város és a világ.

A bizonyosság mindig az adott állításra vonatkozik. Visszaemlékezésnél az „igazolt” azt jelenti, hogy a visszaemlékezés létezik, nem azt, hogy minden részlete – például a pontos nap – függetlenül bizonyított. Történelmi háttéreseménynél nincs bizonyossági jelölés.

Első fejezet
1873 – 1913
A pesti peremvidékből utca lesz; az új városrészben megjelenik a ház címe, tulajdonosa és első ismert történetei.
01 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 21 esemény
Pest, Buda és Óbuda egyesül: létrejön Budapest, amelynek később gyorsan beépül a városligeti pereme.

Megnyílik a párizsi világkiállítás; az Eiffel-torony az ipari és városi modernitás jelképe lesz.
A korábbi dűlőútból kialakított utca Dembinszky Henrik, az 1848–49-es magyar szabadságharc lengyel tábornoka nevét kapja. A névadás éve a helytörténeti adat szerint 1889.
Forrás:Erzsébetvárosi helytörténet
Millenniumi ünnepségek és kiállítás a Városligetben: a leendő ház közelében látványosan formálódik az új főváros. A korabeli felvételen a Városligeti-tó és a kiállítás léggömbje látható.

Forrás:Fortepan 82710
1896–1898 körül
A később „Csikágóként” emlegetett, Rottenbiller és Aréna út közötti városrész rendkívül gyorsan épül be. A 18-as telkének pontos akkori állapotát ez önmagában nem mutatja.
Forrás:Heted7, „Séta Csikágóban”
Egy helytörténeti feldolgozás szerint Márkus Géza saját beruházásban neobarokk bérházat tervez a telekre; ez a terv ebben a formában nem valósul meg. Az eredeti tervlapot nem sikerült azonosítani.
Forrás:A mi Erzsébetvárosunk
1900 körül
Klösz György felvételén a Rottenbiller utca és a Dembinszky utca torkolata látható.

Forrás:Fortepan 82508
1901. ápr. 20. – közölt dátum
A Heted7 szerint ezen a napon adták át a Mellinger Artúrhoz kötött épületet. A tervezői kapcsolat valószínű, de az átadás pontos napja csak egy későbbi közlésben szerepel; korabeli átadási iratot nem ismerünk.

Forrás:Heted7, 9. oldal
1901 körül
A ház tervezője valószínűleg Mellinger Artúr. A helytörténeti adatok Márkus Géza korábbi tervét és Spitz János Ferenc építtetői kapcsolatát is megőrizték; a megvalósult ház tervlapja nem került elő.
Forrás:A mi ErzsébetvárosunkHeted7
Spitz János Ferenc és Spitz Imre Izidor a Spitz Bernát szabócég önálló cégjegyzési jogú társai. Ez a későbbi háztulajdonos üzleti világába enged bepillantást; a szabócég nem a Dembinszky utca 18-ban működött.
A cím felbukkan egy budapesti címtárban, egy betűszedő mellett. A neve a rendelkezésre álló adatból nem olvasható ki, és a címtári előfordulás önmagában nem azonosítja a ma álló házat.
A Wright testvérek végrehajtják első sikeres, irányított motoros repülésüket. Néhány hónappal később egy repülőgépterveken dolgozó tanár családjának történetében bukkan fel a Dembinszky utca 18.
Forrás:NASA
Maulner Adolf és Társai a VII., Dembinszky utca 18-at adja meg egy calcium-carbidot és gázkészülékeket hirdető újságreklámban. A hirdetés üzleti címet bizonyít; a helyszíni gyártás mértékét nem.

1904. júl. 1. / júl. 10.
Eltűnik Tarcsai Viktor, a repülés kérdésével foglalkozó kereskedelmi iskolai tanár. A július 10-i Budapesti Napló szerint július 1-jén nyoma vész Budapesten. A lap úgy tudta, hogy kísérleteire már 56 000 koronát, egész vagyonát fordította. Felesége, Della Pilo Laura július 9-én este bejelenti az eltűnését a rendőrségen; a Dembinszky utca 18. alatti lakásban marad segítség nélkül. Beszámolója szerint férje legutóbb 2400 koronát vett fel egy bankháznál a repülőgéppel kapcsolatos terveire, és ezzel az összeggel tűnt el. Az asszony nem rossz szándékú távozásra, hanem balesetre gyanakszik. A korabeli hír Tarcsai későbbi sorsáról és terveinek eredményéről nem ad választ.

Egy korabeli ingatlanforgalmi közlés szerint Spitz János Ferenc és felesége megveszi az István út 11. alatti, ma István utca 11. címen ismert ingatlant. Az épületet egy későbbi építészeti adatbázis Mellinger Artúrhoz köti; ez is a Spitz és Mellinger közötti munkakapcsolatra utal.
A Peterdy utca 4. építésének történetében Spitz és Mellinger neve újra egymás mellett bukkan fel. Korabeli tulajdoni adatok Spitz Imrét is említik, így az építtetők pontos szerepe nem egyértelmű. A képen az oromzat majomalakjaival díszített ház látható.

1906 körül
Spitz Imre Izidor felesége Mellinger Blanka. A két család kapcsolata ezzel látható, Blanka és Mellinger Artúr rokonsági foka azonban ismeretlen. A házasságkötés napját ez az időpont nem jelöli.
A Bárczy-korszak fővárosi iskolaépítési programjában új elemi iskolák épülnek a gyorsan növekvő Budapesten.
A ház- és telekjegyzékből fennmaradt adat Spitz János Ferencet és feleségét nevezi meg a 18. szám tulajdonosaiként; a régi helyrajzi szám 4261/d. A jegyzék eredeti oldalképe nem áll rendelkezésre.
Spitz János Ferenc a szabóipartestület két házának finanszírozásánál 450 000 koronás jelzálogkonstrukciót ismertet. A történet az üzleti tapasztalatát mutatja, de nem a Dembinszky utca 18. hitelügyletéről szól.
Egy fennmaradt adat szerint Spitzet beválasztják egy takarékpénztár választmányába. A pénzintézet nevét nem sikerült megállapítani.
Második fejezet
1914 – 1938
Világháború és forradalmak után címtárak, mesterségek és egy harmadik emeleti cipészműhely címe rajzolja ki a ház életét.
02 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 30 esemény
1914. júl.–aug.
Az első világháború kitörése; a Monarchia hadba lép. A ház lakóinak egyéni háborús sorsát ekkor még nem ismerjük.
Az 1916-os házjegyzék adatai szerint a 18. szám, a 4261/d jelű telek mellett ismét Spitz János Ferenc és felesége neve szerepel.

Orosz forradalmak: megszűnik a cári rendszer, majd a bolsevikok kerülnek hatalomra.
Az influenzajárvány világszerte súlyos veszteségeket okoz. A 18-as házból nem ismerünk konkrét megbetegedési adatot.
Őszirózsás forradalom Budapesten, a Monarchia és a történeti Magyarország rendjének összeomlása.
Fegyverszünet véget vet a nyugati front harcainak.
Kikiáltják a Magyarországi Tanácsköztársaságot.
Egy korabeli sajtóadat Spitz János Ferencet a Continental nyersfilm- és fotóipar Rt. igazgatóságában említi. A társaság címe Hernád utca 45.; a vállalkozás nem a Dembinszky utca 18-ban működött.
Kiss János, a Dembinszky utca 18. címén nyilvántartott, 23 éves, Pomázon született evangélikus hajókezelő neve egy vörösőrrel kapcsolatos ügyészségi büntetőügyben szerepel. A levéltári katalógus az ügyet „izgatás” jogcímmel tartja nyilván. A konkrét kijelentés vagy cselekmény és az ügy kimenetele nem ismert; a vörösőri szerepből nem következik, hogy Kiss a Lenin-fiúk valamely különítményéhez tartozott.
Nagy György, a Nagyszőlősön született református számtiszt lakcíme a Dembinszky utca 18., földszint 8. Egy másik 1919-es ügyészségi büntetőügy katalógusában az ő neve mellett is „izgatás” szerepel. A vád alapjául szolgáló cselekmény és az ügy kimenetele nem ismert; a két házlakó közötti személyes vagy politikai kapcsolatra sincs adat.
A Tanácsköztársaság bukása; katonai megszállás és politikai erőszak következik.
Aláírják a trianoni békeszerződést, amely átrajzolja az ország határait és társadalmát.
Fennmaradtak a „Strandfürdő Részvénytársaság Budapest” 1923-as részvényei. A részvények és az 1925-ben a Dembinszky utca 18-cal összekapcsolt cég jogi azonossága nem bizonyított.
A kereskedelmi és ipari címtár a Dembinszky 18-at adja meg Drescher Lipót címe mellett. A címtár önmagában nem mondja meg, lakásról vagy műhelyről van-e szó.
Ugyanebben a címtárban Szalay Ferenc címe Dembinszky 18.; a foglalkozását és a lakását nem tudjuk megbízhatóan megadni.
A címtár Rex Salamon nevét is összekapcsolja a Dembinszky 18-cal; lakás és foglalkozás az eddigi kutatás szerint ismeretlen.
1925. ősz
A Magyar Pénzügy a Strandfürdő Rt. október 5-re kitűzött alaptőke-emelési közgyűlésénél a Dembinszky utca 18. címet közli. A kerületszám a digitalizált szövegben ellentmondásos; nem állítható, hogy fürdő működött a házban vagy hogy ez volt a cég bejegyzett székhelye.
Forrás:Magyar Pénzügy, 1925/79
A hangosfilm megjelenése (The Jazz Singer) új korszakot indít a mozikban; érdekes ellenpont Spitz 1919-es nyersfilmipari érdekeltségéhez.
Az 1928-as címtárból fennmaradt adat a 18. számot 33401 helyrajzi számmal és Spitz János Ferenc nevével kapcsolja össze. Ez a tulajdonosi folytonosság egyik fontos nyoma; az eredeti szkennelt címtári sor nem áll rendelkezésre.
Reggel hétkor elindul a 12-es, meggypiros Rába autóbusz az Aréna út és a Vörösmarty tér között. A belvárosból visszafelé a Wesselényi és a Dembinszky utcán halad, így a 18-as ház utcájába is rendszeres buszforgalom érkezik; megállót közvetlenül a ház előtt nem ismerünk. A tervezett menetidő 17 és fél perc, az ötperces követést azonban az első napon nem tudják tartani: kilenc buszból ötnek kiég az akkumulátora, a zsúfolt járművekre olykor fél órát kell várni.
Drescher Lipót cipészmester a Dembinszky 18., III/5 címről különleges, többféle színű női hócipőket hirdet. A cím üzleti elérhetőség; a teljes gyártás helyét nem bizonyítja.

Délutánonként az Állatkert és a Széchenyi Gyógyfürdő érintésével az Angol Parkig hosszabbítják a Dembinszky utcán is áthaladó 12-es busz útvonalát. A környékről így közvetlen járat vezet a városligeti szórakozó- és fürdőnegyed felé.
A városligeti hosszabbítás csak néhány hétig tart: bevétele az üzemköltséget sem fedezi, ezért a 12-es busz visszatér korábbi útvonalához.
A New York-i tőzsdei összeomlás a világgazdasági válság jelképes kezdőpontja.
A 12-es és az 5-ös autóbusz vonalát összekapcsolják. A korábban a Dembinszky utcán áthaladó járat története így a fővárosi hálózat átalakulásában folytatódik; az utasoknak a Vörösmarty téren már nem kell új jeggyel átszállniuk.
Az MTK sporttörténeti névtára szerint ezen a napon meghal Spitz János Ferenc. A névazonosság alapján valószínű, hogy ő a háztulajdonos; a tulajdon átszállásának pontos módját nem ismerjük.
Forrás:MTK Baráti Kör névtára
Kinszki Imre a Bethlen Gábor utcát fényképezi a Dembinszky utca sarka felé.

Hitler kancellár lesz Németországban; megkezdődik a náci diktatúra kiépülése.
Az első magyar zsidótörvény gazdasági és szakmai kvótákat vezet be. A házhoz korábban kötődő emberek későbbi sorsáról ez önmagában nem árulkodik.
Forrás:USHMM
Az első bécsi döntés módosítja Magyarország határait; a ház lakóinak személyes érintettsége ismeretlen.
Harmadik fejezet
1939 – 1945
A történelmi események közvetlenül belépnek a házba. Hivatalos lista, keresőhirdetés és visszaemlékezés őriz személyes nyomokat.
03 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 26 esemény
A második zsidótörvény tovább szűkíti a zsidónak minősített emberek jogait és megélhetési lehetőségeit.
Forrás:USHMM összefoglaló
Németország megtámadja Lengyelországot; kezdetét veszi a második világháború Európában.
Németország megszállja Franciaország nagy részét. Weisz Artúr és felesége későbbi visszaemlékezés szerint a német előrenyomulás elől jött vissza Párizsból Magyarországra; a hazatérés pontos dátuma ismeretlen.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
Magyarország hadba lép a Szovjetunió ellen; később az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával is háborús viszonyba kerül.
1942–1943 telén
A 2. magyar hadsereg doni katasztrófája tömeges emberveszteséget okoz. A 18-as házból elesett katona neve nem ismert.
Sztálingrádnál a német haderő veresége fordulatot jelez a keleti fronton.
A német hadsereg megszállja Magyarországot; néhány hónapon belül a Dembinszky utca 18-at is csillagos házzá jelölik ki.
Forrás:USHMM
Kötelezővé válik a sárga csillag viselése a jogszabályban meghatározott zsidók számára.
Forrás:USHMM 1944-es kronológia
Megkezdődik a vidéki zsidóság tömeges deportálása Auschwitz-Birkenauba.
Forrás:USHMM 1944-es kronológia
A szövetségesek partra szállnak Normandiában, miközben Magyarországon a deportálások folynak.
A főváros közzéteszi a zsidók által lakható épületek listáját. A VII. kerületi Dembinszky utca 18. szerepel a kijelölt csillagos házak között.
1944. jún. vége
A kijelölés nyomán a ház zsidó lakók kényszerű lakhelyévé válik. A beköltözők névsora, a lakások beosztása és az elköltözések adatai nem ismertek, ezért az egyes emberek útja ebből az adatból nem követhető.
Forrás:A rendelet történeti háttere
Egy 1944-es iparügyi listából fennmaradt adat Plan Jakab parkettázót kapcsolja a Dembinszky utca 18-hoz. Az eredeti bejegyzés hiányában nem tudni, hogy a cím lakásra vagy üzleti tevékenység helyére utalt.
1944. szept. közepe
Korabeli beszámoló szerint súlyos bombakárok keletkeztek a Dembinszky, Hernád és Peterdy utcák egy részén. A 18-as szám bombatalálatára nincs bizonyíték.
1944. okt. 15–16.
A sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok hatalomra kerülnek. Ez a ház pincéjében a következő januárban felidézett razzia közvetlen politikai előzménye.
Forrás:USHMM Budapest
Létrejön a budapesti nagy gettó; a kényszerlakhelyek rendszere újabb átrendeződést okoz. Dénes Mari szerint nagyapja nem vonult be a gettóba.
Forrás:USHMM
Budapest ostroma alatt a főváros frontvárossá válik. Az ostrom egészének időhatára nem adja meg a ház körüli egyes hadmozdulatok napját.
Az 1945. január 31-én megjelent keresőhirdetés szerint Weisz Károlyt ezen az éjjelen a nyilasok a Duna-partra vitték. Az értesítéseket a Dembinszky utca 18., I/1. címre várták. Ebből sem Weisz Károly lakhelye, sem későbbi sorsa nem állapítható meg.
Forrás:Az 1945-ös hirdetés közlése
1945. jan. 15. vagy 17.
Dénes Mari 2014-es visszaemlékezése szerint nyilasok razziáztak a ház pincéjében és elhurcolták nagyapját, Erdős Ferencet, valamint egy másik idős embert. A pontos napot maga az emlékező is kétféleképpen jelöli meg.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
1945. jan. 15. vagy 17., néhány órával később
Ugyanebben a visszaemlékezésben Dénes Mari azt írja, hogy négy órával a razzia után szovjet katonák voltak a házban. A „négy óra” az emlékezés része, nem katonai dokumentummal mért időköz.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
Lezárulnak a pesti oldalért vívott harcok, és felszabadulnak a nagy gettó túlélői. Ez az országos és városi fordulópont önmagában nem adja meg, melyik napon jelentek meg katonák a Dembinszky utca 18-ban.
Forrás:Holokauszt Enciklopédia
A Szabadság „Ki tud róla?” hirdetésében Weisz Károlyról kérnek hírt; az értesítéseket a VII., Dembinszky utca 18., I. 1. címre várják. A hirdetés feladójának személyét még nem tudjuk.
Forrás:Korabeli hirdetés átirata
Budapest egészének ostroma véget ér; a város súlyosan sérült.
Véget ér a második világháború Európában.
1945 után, pontos év nélkül
Dénes Mari szerint a korábban a házban élő Weisz Artúr és felesége túlélik az üldöztetést, majd visszatérnek Párizsba, ahol bőrdíszműves műhelyük működik. Weisz Artúr és Weisz Károly rokonsága nem igazolt.
Forrás:Dénes Mari visszaemlékezése
Hirosima és Nagaszaki atomtámadása után Japán kapitulál; véget ér a világháború.
Negyedik fejezet
1946 – 1968
A ház belső történetéről kevesebb a biztos adat. Közben változik az utca közlekedése, és egy 1963-as fényképen ismét láthatóvá válik az épület.
04 / 04Tovább az eseményekhez
Kronológia · 23 esemény
Kikiáltják a köztársaságot Magyarországon. A ház 1946-os tulajdonviszonyairól nincs ellenőrzött adat.
Bevezetik a forintot a hiperinfláció után; új pénzügyi korszak kezdődik a mindennapokban.
Közlekedéstörténeti feldolgozás szerint az 5-ös busz újra eléri a Dembinszky utcai végpontot; a 25-ös járat is innen indul Rákospalota felé. A végállomás nem a 18-as ház előtt volt.
A kommunista hatalomátvétel döntő éve; megindul az államszocialista berendezkedés. A Dembinszky utca 18. államosításának időpontja nem ismert.
Az új alkotmány nyomán létrejön a Magyar Népköztársaság.
Megalakul a NATO; a hidegháború intézményes keretet kap.
A Dembinszky–Bethlen–Damjanich tömb egykori villamosremíze trolibuszgarázsként működik. Ez az épület közeli városi környezetét alakítja át.
A Bethlen Gábor utcai villamosforgalmat átszervezik; több járat ide terelődik. A személyforgalom megszűnését nem helyes egyszerűen 1955-re datálni.
Meghal Sztálin; a keleti blokk politikájában változások indulnak.
A korábbi közlekedéstörténeti kutatás szerint 5A jelzésű buszjárat kapcsolja a Dembinszky utca végpontját a Szent János kórházhoz.
Megalakul a Varsói Szerződés, benne Magyarországgal.
Kitör a magyar forradalom Budapesten; az aznapi tömegek és közlekedési leállások a ház környezetét is érintik.
Egy gyermekkori visszaemlékezés teherautókon haladó fiatalokról számol be a Bethlen tér közeli Dembinszky-kereszteződésnél. Nem bizonyítja, hogy éppen a 18-as előtt vonultak el.
A korábbi busztörténeti rekonstrukció szerint az 5-ös járat ismét eléri Dembinszky utcai végállomását.
Egy visszaemlékezés Harangi László kelmefestő műhelyét a VII. kerületi Dembinszky utcába helyezi. Házszám híján nem kapcsolható a 18-ashoz.
A Szovjetunió pályára állítja a Szputnyik–1-et, az első mesterséges holdat.
Forrás:NASA
Fortepan-felvétel dokumentál felvonulókat a Dembinszky utca 35. előtt. Nem fénykép a 18-as házról.

Forrás:Fortepan 18543
Meghal Mellinger Artúr, akit a ház valószínű tervezőjeként tartanak számon. Az épülethez tartozó, általa aláírt tervlap nem került elő.
Forrás:Mellinger életútja
Felépül a berlini fal; a kettéosztott Európa látható jelképe lesz.
A Fortepan 148696. számú felvételén a Bethlen Gábor utca 35. előterében balra azonosítható a Dembinszky 18. Felvonulók és léggömbök látszanak; magát ezt a képet az archívum nem nevezi biztosan május elsejeinek.

Forrás:Fortepan 148696
Martin Luther King washingtoni beszéde a polgárjogi mozgalom történetének mérföldköve.
Elindul az új gazdasági mechanizmus; a késő Kádár-korszak gazdasági hétköznapjainak fontos fordulata.
Az UVATERV Fortepan-felvételén május elsejei felvonulók haladnak a Dembinszky utcában, a Nefelejcs utca kereszteződésénél. A 18-as ház ezen a képen nem azonosítható.

Forrás:Fortepan 97493
A hatvanas évek után jóval kevesebb nyilvános forrás maradt fenn. Az újabb évtizedek történeteit ezért leginkább azok őrzik, akik a házban éltek vagy ma is itt laknak.
Ha Ön vagy családtagja itt lakott, és van régi fényképe, dokumentuma vagy egy megőrzött története a házról, kérem, ossza meg velünk! Minden apró emlék segít továbbírni a ház krónikáját.